WP_Query Object
(
[query] => Array
(
)
[query_vars] => Array
(
[error] =>
[m] =>
[p] => 0
[post_parent] =>
[subpost] =>
[subpost_id] =>
[attachment] =>
[attachment_id] => 0
[name] =>
[pagename] =>
[page_id] => 0
[second] =>
[minute] =>
[hour] =>
[day] => 0
[monthnum] => 0
[year] => 0
[w] => 0
[category_name] =>
[tag] =>
[cat] =>
[tag_id] =>
[author] =>
[author_name] =>
[feed] =>
[tb] =>
[paged] => 0
[meta_key] =>
[meta_value] =>
[preview] =>
[s] =>
[sentence] =>
[title] =>
[fields] =>
[menu_order] =>
[embed] =>
[category__in] => Array
(
)
[category__not_in] => Array
(
)
[category__and] => Array
(
)
[post__in] => Array
(
)
[post__not_in] => Array
(
)
[post_name__in] => Array
(
)
[tag__in] => Array
(
)
[tag__not_in] => Array
(
)
[tag__and] => Array
(
)
[tag_slug__in] => Array
(
)
[tag_slug__and] => Array
(
)
[post_parent__in] => Array
(
)
[post_parent__not_in] => Array
(
)
[author__in] => Array
(
)
[author__not_in] => Array
(
)
[suppress_filters] =>
[ignore_sticky_posts] =>
[cache_results] => 1
[update_post_term_cache] => 1
[lazy_load_term_meta] => 1
[update_post_meta_cache] => 1
[post_type] =>
[posts_per_page] => 15
[nopaging] =>
[comments_per_page] => 50
[no_found_rows] =>
[order] => DESC
)
[tax_query] => WP_Tax_Query Object
(
[queries] => Array
(
)
[relation] => AND
[table_aliases:protected] => Array
(
)
[queried_terms] => Array
(
)
[primary_table] => wp_posts
[primary_id_column] => ID
)
[meta_query] => WP_Meta_Query Object
(
[queries] => Array
(
)
[relation] =>
[meta_table] =>
[meta_id_column] =>
[primary_table] =>
[primary_id_column] =>
[table_aliases:protected] => Array
(
)
[clauses:protected] => Array
(
)
[has_or_relation:protected] =>
)
[date_query] =>
[queried_object] =>
[queried_object_id] =>
[request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 0, 15
[posts] => Array
(
[0] => WP_Post Object
(
[ID] => 2475
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-11-15 16:49:32
[post_date_gmt] => 2025-11-15 16:49:32
[post_content] => A tiszafüredi dokumentáció és leletanyag feldolgozása és azonosítása során sokféle nehézséggel kerülünk szembe. Lefelejtett azonosítók, összekeveredett tárgyak, felcserélt számozások, gazdátlan cetlik, hiányzó dokumentációk, ellentmondó információk. A problémák egy része a tárgyak kézbevételével vagy a sírrajzok áttekintésével viszonylag gyorsan és könnyen megoldódik, míg más esetekben a dokumentációs adatbázisunkban történő hosszabb nyomozásra vagy éppen a tárgyak „PIAC-án” (link:
https://bronzkor.hu/a-mi-piacunk-alcim-a-b75-es-d129-sirok-talainak-tortenete/) tett látogatásunkra van szükség. Bizonyos esetekben pedig a puszta szerencse vagy a vakmerő és elsőre képtelen gondolatok vezetnek megoldásra. De, hogy mire is gondolunk, azt az alábbi történet jól szemlélteti.
A terepen minden igyekezet és tervezés ellenére váratlan és azonnali megoldásokra váró helyzetekkel találja szembe magát a feltáró régész. Így van ez most is, és így volt ez a 60-as években, a tiszafüredi ásatások idején is. Ilyen esetekben a régész egyik leghűbb fegyvere a kreativitás. Ám ami ott és akkor zseniális és logikus megoldás volt, 50-60 év távlatából már csak nehezen felfejthető üzenet.
[caption id="attachment_2477" align="alignleft" width="300"]
1. kép: A D12. sír egymásnak ellentmondó sírrajza és sírfotója.[/caption]
A tiszafüredi feltárások dokumentációs rutinjának legtöbb esetben részét képezték a sírrajzok és szöveges leírások mellett a sírfotók is. A sírok fotókon történő azonosítása minden esetben tüskés alumínium számokkal és betűkkel történt, olykor egy észak jellel kiegészülve. A fotó dokumentáció rendezése során azonban több esetben is azt tapasztaltuk, hogy a sírfotó nem felel meg a sírrajznak és nem egyezik a sírleírás szövegével sem (1. kép).
Természetesen az első gondolat, hogy a fotós véletlenül rossz számot tűzött ki. Azonban a problémás sírfotók azonosítása az adott ásatási évad valamennyi sírjának összevetésével nem hozott eredményt. A dokumentációs probléma más jellegűnek bizonyult, melyre a megoldás, – mint oly sokszor – a részletekben, no meg a homokban rejtőzött.
[caption id="attachment_2478" align="alignleft" width="300"]
2. kép: Korlátozott számhasználat a D195 és D196-os sírok esetében[/caption]
Az egyszerre több felületen (link:
https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-temetok-nevezektani-problemai/) és több csapatban zajló tiszafüredi feltárások könnyen eredményezhették azt a gyakori terepi helyzetet, amikor nincs kéznél vagy hiányos valamilyen eszköz, jelen esetben az azonosító számok. Bizonyos hiányok viszonylag könnyen feloldhatóak voltak. Az 1-es szám kis pozícionálással jól működött 7-esként és fordítva, több sír egy fotón szerepeltetése pedig megoldható volt a második sír egyetlen számmal való jelölésével (2. kép), míg a 7-es szám és csúcsa észak jellé változott (3. kép).
[caption id="attachment_2479" align="alignleft" width="300"]
3. kép: A 7-es szám az észak jel szerepében.[/caption]
Azonban néhány esetben – úgy, mint a D12. sír fotózása során is – eltérő jellegű megoldásra volt szükség. Ehhez pedig kiváló alapot nyújtott a könnyen formázható tiszafüredi homok. A hiányzó számokat egyszerűen ujjal belekarcolták a sírgödör aljának földjébe, kiegészítve ezzel az alumínium azonosítók által alkotott számsort. Ha kinagyítva megnézzük a szóban forgó sír fotóját, egy 1-es szám vehető ki a 12-es előtt, jelezve, hogy valójában nem a D12, hanem a D112. sír fotójáról van szó (4. kép). A sír rajzos és szöveges dokumentációját ellenőrizve pedig gyorsan kiderül, hogy helyes a feltételezés (5. kép). És valósnak bizonyult valamennyi hasonló esetben.
[caption id="attachment_2480" align="alignnone" width="564"]
4. kép: A D12 azonosító számmal ellátott sírfotó és kinagyított részlete[/caption]
[caption id="attachment_2481" align="alignleft" width="568"]
5. kép: A D112. sír egymásnak megfelelő sírrajza és sírfotója[/caption]
Az ásatók homokba írt üzenete ugyan idővel feledésbe merült, de csak úgy, mint más esetekben (link:
https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/), egy kis szerencsével és fantáziával 60-70 év távlatából is felfejthető volt.
Képanyag forrása: Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeum Központi Adattár
[post_title] => Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => rejtett-informaciok-kodolt-uzenetek-fulop-kristof-irasa
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-11-15 16:59:34
[post_modified_gmt] => 2025-11-15 16:59:34
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2475
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[1] => WP_Post Object
(
[ID] => 2457
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-11-04 08:31:22
[post_date_gmt] => 2025-11-04 08:31:22
[post_content] => A mi „PIACunk”
alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
Ahogy arról a Minden egész eltörött írásunkban már volt szó (
https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/) a valamilyen okból síregyütteshez nem besorolható tárgyi anyagot állandóan kiterítve tartjuk a feldolgozás során, hogy folyamatosan monitorozhassuk. Ezt a „gyűjteményt” egymás közt csak PIAC-nak nevezzük. Ha hiányzik egy tárgy valamelyik sírból és van róla rajz, skicc vagy olyan fotó, ami alapján azonosítani lehet egy mellékletet, elmegyünk a piacra és próbáljuk megkeresni. A piac „árukészlete” folyamatosan változik. Egyes edényeknek megtaláljuk a hovatartozását, és így elvételre kerülnek a PIACról. Más eredetileg dobozban lévő tárgyak viszont hiába rendelkeznek cédulával, felirattal vagy számozott rajzzal, ha az eredeti dokumentáció (fotók és ásatási rajzok) alapján nem tudjuk a sírhoz tartozásukat bizonyítani, akkor a PIACra kerülnek. A piacon levő áruk mennyisége így nagy bánatunkra nem fogy.
Ám amikor a kínálat fogyatkozik, mindig nagy a boldogság. És van olyan is, amikor az öröm duplán érkezik:
[caption id="attachment_2459" align="alignleft" width="212"]
Eredetileg D129-es cédulával rendelkező tál[/caption]
A B sírok feldolgozása során találtunk egy tálat, amiben D129-es feliratú cédula volt. Félretettük és eljött a nap amikor a D129-es sír anyagát kellett feldolgozni. Hoztam is a tálat, és a D129-es sír többi mellékletét. A sírrajz szerint 4 kerámia, pipa ezzel nem lesz gond. Igen ám, de a sírrajzon egy teljesen más formájú tál szerepelt, mint amiben a D129-es cetli volt: egy meglehetősen speciális, hosszú bütykös típus, éles vállal és kihajló peremmel. A mi D129-es tálunk azonban behúzott peremű volt, a szokásos koncentrikus árkolású bütykökkel. Gyors ellenőrzés után kizártuk, hogy a cédula szerinti tál a D129-es sírhoz tartozna.
[caption id="attachment_2460" align="alignleft" width="212"]
A PIACon heverő azonosításra váró spirálbütykös tál[/caption]
A PIACon volt ugyan egy nagybütykös tál – egy darab – de annak spirálbütykei voltak, míg ilyet a sírrajz nem jelölt.
Dupla veszteség! Két gyönyörű tálunk is elveszett a sírkontextusok szintjén.
[caption id="attachment_2461" align="alignnone" width="211"]
D129 sírlap[/caption]
[caption id="attachment_2463" align="alignleft" width="189"]
D129 részletfotó[/caption]
A D129-es sír fotójának tanulmányozása során azonban felül kellett írnunk az első véleményünket. Noha a sírlap grafitrajza nem ábrázolja a spirálokat – a többi edényt viszont meglehetősen jól adja vissza – a tál sírfotón kivehető törésvonalai, a hiányzó perem helyzete és mérete, valamint a hiányzó peremrész alól kikandikáló bütyök alapján biztossá vált, hogy a piacon heverő tál a D129-es sírhoz tartozik. A korábban készült rajzok esetében a tárgy valós képe és a rajzok közötti különbségekről már szintén írtunk egy bejegyzést:
https://bronzkor.hu/gucsi-laszlo-a-regeszeti-szakrajz-mint-a-tudomanyos-informacio-kozvetitesenek-egyik-fontos-eszkoze/
[caption id="attachment_2464" align="alignleft" width="300"]
B75-ös tál ckicce a naplóból[/caption]
A munka azonban tovább folyt, hiszen az adatok felvételekor, amennyiben egy tárgy hiányzik, de van róla skicc, rajz vagy fotó, akkor azt is feltöltjük az adatbázisba, a későbbi azonosítás reményében. Míg Kristóf a D129-es sírfotót elemezte ki, addig én elkezdtem a hiányzó tálak adatait böngészni és a B75-ös sírnál találtam egy nagyjából megfeleltethető tálskiccet. A meglehetősen egyszerű, sietve készített skicc a kézírásos naplóból származik és nélküle sosem került volna vissza a tál az eredeti helyére.
Vagyis végül mindkét tál megtalálta eredeti sírját.
A történet további pikantériája, hogy a B75-ös gazdag fémmelléklettel és nyéltaréjos csákánnyal rendelkező sírt Kovács Tibor kétszer is publikálta. Mindkét esetben a tál nélkül, meg sem említve, hogy a négy közölt másik kerámiaedény mellett a sírban tál is volt. Sőt a kronológiai témájú cikkben a sírt a következő mondattal vezeti be:
„Die hier vollständig abgebildeten keramischen Funde des GrabesB75 (Abb.3) vertreten die Gefäßtypen der entwickelten Phase der Füzesabony-Kultur”. Vagyis, hogy a cikkben a
teljes kerámiamellékleteivel leközölt B75-ös sír a füzesabonyi kultúra kifejlett fázisába tartozik. Tehát a publikáció időpontjában a tál már elkeveredett, D129-es cetlivel a B sírok táljainak dobozában pihent. Így egy már nemzetközileg is jól ismert sír egy újabb lelettel gazdagodott, míg a D129-es sír megkapta a saját eredeti tálját.
[caption id="attachment_2465" align="alignnone" width="218"]
Kovács 1982a[/caption]
[caption id="attachment_2466" align="alignnone" width="212"]
Kovács 1982b[/caption]
Minden jó, ha a vége jó!
Irodalom:
Kovács 1982a T. Kovács: A Mezőkomáromi és Tiszafüredi nyéltaréjos bronzcsákányok (Die Nackenkammäxte von Mezőkomárom und Tiszafüred) Communicationes Archaeologicae Hungariae 1982, 31–46.
Kovács 1982b T. Kovács: Einige neue Angaben zur Ausbildung und inneren Gliederung der Füzesabony-Kultur. in: B. Hänsel (Hrsg.): Südosteuropa zwischen 1600 und 1000 v. Chr. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 1 Berlin 1982, 287–304.
[post_title] => A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-mi-piacunk-alcim-a-b75-es-d129-sirok-talainak-tortenete
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-11-04 08:42:57
[post_modified_gmt] => 2025-11-04 08:42:57
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2457
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[2] => WP_Post Object
(
[ID] => 2446
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-08-21 08:56:04
[post_date_gmt] => 2025-08-21 08:56:04
[post_content] => Sok régészet iránt érdeklődő első olvasmányélményét jelenti a Hereditas könyvek első sorozata (a könyvek listáját lásd a bejegyzés végén). A sorozatot az Archaeolingua kiadó hívta újra életre 2016-ban. Az új sorozat 5. köteteként jelent meg a bronzkor első ezer évével foglalkozó könyv bioarchaeológiai megközelítéssel.
De mi is az a bioarcheológia? A bioarcheológia olyan komplex tudományág, melyben a régészeti leletekből és a kontextusukból természettudományos módszerekkel olyan adatokat nyerünk ki az egykor élt közösségekről és egyénekről, melyek alapján életmódjukra és táplálkozásukra, kinézetükre és rokonsági fokaikra, házassági szokásaikra és társadalmuk belső felépítésére is válaszokat kaphatunk.
A kötet címében rejlő élettörténetek olyan apró rövid tanulmányokra utalnak, ahol az egykor élt emberek maradványainak vizsgálatából mikrotörténetek születnek, egy-egy egyén vagy kisebb csoport, család mindennapjaihoz juthatunk közelebb.
Nem meglepő ez a megközelítési mód a történettudományban, ahol pl. a 2. világháború történetét nemcsak a hadtörténeti eseményeken vagy a gazdaságtörténeti változásokon keresztül ismerhetjük meg, hanem az eseményeket irányító politikusok vagy az azokban részt vevő egyszerű emberek saját élettörténetén keresztül is.
De milyen izgalmas egy 4000 évvel ezelőtti, írásbeliséggel nem rendelkező világ tagjairól megtudni, hogy milyen volt a hajuk vagy szemük színe, kivel kötöttek házasságot, kivel feküdtek egy sírban, betegségben vagy esetleg erőszakos halállal haltak meg.
Az itt bemutatott kötet 14 ilyen mikrotörténetet mesél el közel hozva az olvasóhoz az egykori emberek életét. A 14 tanulmány előtt megismerhetjük az alkalmazott vizsgálati módszereket, a Kárpát-medencei bronzkor kronológiáját és kapcsolatrendszerét. A kötetet egy a vizsgált időszak társadalmi felépítését bemutató tanulmány zárja.
Ahhoz, hogy ezek a mikrotörténetek létre jöhessenek kutatók és specialisták tucatjai dolgoztak együtt, gyűjtötték az adatokat. A végső storyk azonban csak a teljes kontextust ismerő régész összegző látásmódja által születhetnek meg. Így egy-egy bronzkori élettörténet megírása mögött számos kolléga sok órai munkája van.
És a tudós egyik legnehezebb feladata a sok szakmai részeredmény ismeretében azokból egy olvasmányos, de mégis a szakmai eredményeknek maximálisan megfeleltehető szöveget írni.
Kiss Viktóriának ez sikerült. És aki az őskori népek mindennapjaira kíváncsi annak feltétlenül ajánlom e kötet elolvasását.
A kötet a Hereditas Archaeologica Hungariae sorozatban
https://www.archaeolingua.hu/category/hereditas-archaeologicae-hungariae jelent meg magyar és angol (Bronze Age Life Stories from Hungary (3rd–2nd millennia BC) nyelven is.
Mindenkinek jó olvasást kívánunk!
Hereditas 1. sorozat tagjai:
Kalicz Nándor: Agyagistenek – A neolitikum és a rézkor emlékei Magyrországon
Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon
Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon
Fitz Jenő: Pannonok évszázada (Pannónia 193-284)
Bóna István: A középkor hajnala (A gepidák és a langobárdok a Kárpát-medencében)
Dienes István: A honfoglaló magyarok
A Hereditas 2. sorozat köteteiről a Archaeolingua fent megadott oldalán tájékozódhatnak.
[post_title] => Bronzkori élettörténetek Magyrországon címmel megjelent Kiss Viktória új könyve a Hereditas sorozatban.
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => bronzkori-elettortenetek-magyrorszagon-cimmel-megjelent-kiss-viktoria-uj-konyve-a-hereditas-sorozatban
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-08-21 08:58:17
[post_modified_gmt] => 2025-08-21 08:58:17
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2446
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Bronzkori élettörténetek Magyrországon címmel megjelent Kiss Viktória új könyve a Hereditas sorozatban.[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[3] => WP_Post Object
(
[ID] => 2431
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-08-19 08:06:53
[post_date_gmt] => 2025-08-19 08:06:53
[post_content] => 52.522.1: Ferdén átfúrt fejű csonttű, felső részén pontkörökből, vízszintes vonalakból és rovátkolásból kialakított, vízszintesen váltakozó mintával. Rajz: Gucsi László, Fotó: Fülöp Kristóf.
A tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet és jogelődje régészeti leletanyagának kutatása során került a kezünkbe a fent látható gyönyörű tárgy. Sajnos 1952-es leltározása során lelőhelyét már nem ismerték. A tiszafüred-ásotthalmi telepről előkerült díszített csonttárgyak és a nagyszámú egyéb csontlelet (félkész termékek, használati eszközök, nyersanyagok) alapján azonban valószínűnek tűnik, hogy ez a tű is az ásotthalmi leletegyüttes részét képezi.
A tű igen kis felületet biztosító fejrészén olyan mintasor található, melynek dupla pontkör motívuma az egyik eleme a Wolfgang David által kárpátvidéki-keletmediterrán hullámszalagornamentika néven összefoglalt díszítőstílusnak (Carpathian-East Mediterranean wave band decoration = karpatenländisch-ostmediterrane Wellenbandornamentik). A különböző hullámok, szalagok, örvények, spirálok, ívek és cikk-cakk motívumok mellett a pontkörök ugyan „csak” kiegészítő szerepet játszanak a stílus elemzésénél, azonban, ha ezekre a tárgyakra tekintünk elég egyértelmű, hogy a díszítőstílus fontos elemei.
Az itt bemutatott tűn ugyan a „főmotívum”-ként kezelt hullámok/spirálok hiányoznak, a hordozó felület mérete és íve alapján könnyen elképzelhető, hogy azok kialakítása az adott felületen már nem volt kivitelezhető.
Vagyis véleményünk szerint a kis tű díszítése alapján a fent említett tárgykör részének tekinthető és ezáltal a csont lószerszámok, korongok, tégelyek és fogantyúk körét – melyek ezt a díszítőmotívumot viselik – kibővíthetjük a csont tűkkel.
De miért fontos ez a tárgy és díszítőmotívum csoport? A régészeti szakirodalom igen gazdag ebben a kérdésben és elég nehéz is tájékozódni benne. A bejegyzés végén összegyűjtöttünk pár publikációt, ahol az érdeklődők tovább olvashatnak a témában.
Tömören összefoglalva a díszítőmotívum készlet a Kárpát-medencei elsősorban csontból készült tárgyak mellett a Mükénei III., IV. és V. aknasírokban és további peloponésszoszi lelőhelyeken is megjelenik. Továbbá ismerjük több közel-keleti lelőhelyről (Boğazköy, Bexcesultan, Tell Ačança (Alalach), Kültepe (Kaniş)) és az orosz-ukrán területekről is (Petrjaievo, Iľjičevka). A motívumok elsősorban presztizstárgyakon és a lovas elithez köthető tárgyakon jelennek meg a Kárpát-medencében. Míg a mükénei kultúrkörben több más nyersanyag mellett az aranyból készített leleteken a legjellemzőbbek. Sokáig egyeduralkodó volt az a nézet, hogy a mükénei civilizáció és a Kárpát-medence kapcsolatrendszerében kell értelmezni ezeket a díszítéseket hordozó tárgyakat. Ebben a kontextusban a kárpát-medencei példányokat a mediterrán világból érkező importokként vagy utánzatokként interpretálták. A két tárgykör között fellépő kronológiai különbség, a Kárpát-medencei kultúrák önálló fejlődését hangoztató nézetek és az egyre szélesebb körben ismertté váló közel-keleti és észak-pontuszi párhuzamok miatt azonban mára megkérdőjeleződött a motívumkör direkt mükénei eredeztetése. A tárgyakat és a motívumkincset legújabban egy tágabb földrajzi régiók közötti, még nem pontosan körvonalazható kapcsolatrendszer részeiként értékelik.
[ngg_images source="galleries" container_ids="16" display_type="photocrati-nextgen_basic_slideshow" gallery_width="600" gallery_height="400" cycle_effect="fade" cycle_interval="10" show_thumbnail_link="1" thumbnail_link_text="kattintson a képre" order_by="sortorder" order_direction="ASC" returns="included" maximum_entity_count="500"]
A fent leírt díszítőstílussal ellátott tárgyak nyersanyaguk és készítéstechnikai eljárásuk miatt is kiemelkednek a bronzkori csont és agancseszközök közül. Ezek az ún. Class I minőségű termékek (Choyke 1997) kizárólag a tárgyalt motívumkinccsel együtt jelennek meg. Specializált vagy fél-specializált szakemberek képesek a tervezett és gyakorlatot igénylő cselekvéssor elvégzésére (Fischl-Kiss-Kulcsár 2013).
Ezt a tárgycsoportot ezért a bronzkori elittel, lovas-harcos vagy kereskedő réteggel kötik össze. Előállításukat pedig gyakran vándor szakemberekhez kapcsolják (Coyke-Vretemark-Sten 2004, Choyke-Bartosiewicz 2009).
E rövid blogbejegyzés nem térhet ki minden érvre pro és kontra a fentebb elhangzott állításokkal kapcsolatban., ezeket az irodalomjegyzékben összegyűjtött, elsősorban Wolfgang David nevéhez kapcsolható publikációkban megtalálhatják az érdeklődők. Itt most csak két dologra szeretnénk felhívni a figyelmet.
Az egyik, hogy a motívumkincset hordozó tárgyspektrum immár a tűkkel is kibővíthető.
Másrészt, hogy a tiszafüredi csonteszközök – melyekkel egy külön bejegyzésben még foglalkozunk majd – közel sem merülnek ki az eddig már publikációkból megismerhető tárgyakban. A Tariczky gyűjteményben igen széles spektrumban megtalálható csonttárgyak nagy része feltehetően a több évtizeden át zajló ásotthalmi feltárásból származik és mindenképp külön feldolgozást érdemel.
Irodalom:
J. BOUZEK, The Aegean and Central Europe. An introduction to the study of cultural interrelations, Památky Archeologické 57 (1966) 242-276.
J. BOUZEK, The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural interrelations in the second millennium B.C. (1985).
T. BADER, Bemerkungen über die ägäischen Einflüsse auf die alt- und mittelbronzezeitliche Entwicklung im Donau-Karpatenraum. in T. BADER (ed.), Orientalisch-ägäische Einflüsse in der europäischen Bronzezeit, Kolloquium Mainz, 16.10.-19.10. 1985 (RGZM Monogr. 15, 1990) 181-205.
A. Choyke, The Bone Manufacturing Continuum. Anthropozoologica 25-26, 1997, 65–72.
A. Choyke, L. Bartoiewicz, Telltale tools from a tell: Bone and antler manufacturing at Bronze Age Jászdózsa-Kápolnahalom, Hungary – Egy tell település sokat mondó eszközei: Jászdózsa-Kápolnahalom bronzkori csont és agancsmegmunkálása. Tisicum 19 (2009) 357–375.
A. Choyke, M. Vretemark, S. Sten, Levels of social identity expressed in the refuse and worked bone from the Middle Bronze Age site of Százhalombatta-Földvár, Vatya culture, Hungary. In: O’Day, S. J.–Van Neer, W.–Ervynck, A. (eds): Behaviour behind Bones. The Zooarchaeology of ritual, Religion, Status and Identity. Oxford 2004, 177–189.
W. DAVID, Altbronzezeitliche Beinobjekte des Karpatenbeckens mit Spiralwirbel- oder Wellenbandornament und ihre Parallelen auf der Peloponnes und in Anatolien in frühmykenischer zeit. in P. ROMAN (ed.), The Thracian World at the crossroads of civilizations. Proceedings of the 7th International Congress of Thracology, Constanta - Tulcea - Mangalia, May 20-26, 1996, vol. 1 (1997) 247-305.
W. DAVID, Gold and bone artefacts as evidence of mutual contact between the aeGean, the carpathian basin and southern Germany in the second millennium BC. Aegaeum 27, (207) 411-420.
W. DAVID, Zu den Beziehungen zwischen Donau-Karpatenraum, osteuropäischen Steppengebieten und ägäisch-anatolischem Raum zur zeit der mykenischen Schachtgräber unter Berücksichtigung neuerer Funde aus Südbayern. in ANODOS 1. Studies of the Ancient World (2001) 51–80.
P. K. FISCHL, V. KISS, G. KULCSÁR, „Ahány ház, annyi szokás”? Specializált háztartások a Kárpát-medencei kora és középső bronzkorban – So many households, so many customs”? Specialised households in the Carpathian basin during the Early and the Middle Bronze Age. Momosz VII. Őskoros Kutatók VII. Összejövetele. Ősrégészeti Levelek 13 (2013) 255–269.
J. LICHARDUS, J. VLADáR, Karpatenbecken - Sintašta - Mykene. Ein Beitrag zur Definition der Bronzezeit als historischer Epoche. Slovenská Archeológia 44 (1996) 25-93.
S. PENNER, Schliemanns Schachtgräberrund und der europäische Nordosten. Studien zur Herkunft der frühmykenischen Streitwagenausstattung (Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 60, 1998.
J. VLADÁR, Osteuropäische und mediterrane Einflüsse im Gebiet der Slowakei während der Bronzezeit. Slovenská Archeológia 2 (1973) 253-357.
J. VLADÁR, Das Karpatenbecken, das Kaukasusgebiet und das östliche Mittelmeergebiet in der mykenischen Schachtgräberzeit,” in Rapports, co-rapports, communications tchécoslovaques pour le IVe congrès de l’association internationale d’études du Sud-Est européen (1979) 15-50;
[post_title] => Gyöngyszem a Tariczky gyűjteményben
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => gyongyszem-a-tariczky-gyujtemenyben
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-08-22 11:47:15
[post_modified_gmt] => 2025-08-22 11:47:15
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2431
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Gyöngyszem a Tariczky gyűjteményben[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[4] => WP_Post Object
(
[ID] => 2402
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-08-08 10:14:14
[post_date_gmt] => 2025-08-08 10:14:14
[post_content] => 1877-ben - csaknem 150 éve - alakult meg Tiszafüreden Tariczky Endre vezetésével a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, az elsők egyikeként Magyarországon. 1884-től a tevékenység hivatalosan szünetelt, de a gyűjtőmunka folyamatos volt, majd 1896-ban alakult újjá az Egylet immár tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet néven (Orbánné Szegő 2005). Az Egyletnek 4 nagyobb gyűjtőköre volt, ezek közül sz egyik a javarészt régészeti és őslénytani tárgyakat tartalmazta. Ennek a gyűjteménynek a bevételi naplóját, az ún. Régiségtárat 1877-től 1941-ig vezették. A Régiségtárnak 1941-ben 7640 db tárgy volt a birtokában (Vadász 2019). A 2. világháborút követően a gyűjtemény megmaradt részét 1952-ben leltározták be 754 tételben, amihez 1956-ig újabb 239 tétel társult. Egy-egy tétel adott esetben több tárgyat is jelenthet. A gyűjtemény egyes darabjai különböző múzeumokba kerültek, a törzsanyagot pedig 1963-ban a szolnoki Damjanich János Múzeumba szállították át. Innen a leletek két részletben, 2018-ban és 2021-ben kerültek vissza Tiszafüredre a Kiss Pál Múzeumba, ahol jelenleg is láthatók a múzeum két kiállítóhelyén: a Lipcsey kúriában és a Tariczky Endre régészeti kiállítás és kutatóbázis épületében. Néhány tárgy kiállításra került a Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központban is. További tárgyak találhatók a szolnoki Damjanich múzeum új állandó kiállításában.
Kutatásunk egyik célja, hogy értékmentő jelleggel közreadjuk a Tariczky gyűjtemény megmaradt darabjait és a Régiségtár feljegyzéseit. Ezáltal rekonstruálhatóvá válik az Egylet tevékenysége, és annak földrajzi keretei. A megmaradt tárgyak lelőhelyeit lehetőség szerint visszaazonosítjuk és felkutatjuk a különböző gyűjteményekbe került Tariczky tárgyakat. Ez a kutatómunka a projekt kezdete óta folyik.
Ennek részeként 2025 július 31 és augusztus 1-én Tiszafüreden, az említett kiállítóhelyeken lefényképeztük a gyűjtemény fennmaradt darabjait. A tárgyak szakszerű leírása már korábban megtörtént. Ez alkalommal a publikálásukhoz szükséges jó minőségű fényképek elkészítése volt a feladatunk.
A háborút túlélő tárgyak közül sincsen meg sajnos minden, így a jelen adatfelvétel egy pillanatkép rögzítése.
6 fős kutatócsapatunk 2 nap alatt készítette el a felvételeket. A Kiss Pál múzeum munkatársai közül Morava Szilvia és Mattyasovszky Péterné Szabó Borbála valamint a projekt részéről Fischl Klára és Gucsi László segített a teljes logisztikai sorban, a vitrinek és dobozok ki és bepakolásában, a szám nélküli vagy olvashatatlan számmal ellátott tárgyak visszaazonosításában. Gucsi László restaurálta a szükséges anyagokat. Fülöp Kristóf és Szabó Bence két fotóállomással fényképezték a tárgyakat. Összesen 736 db tárgyat fényképeztünk, általában 2 de gyakran 4 nézetből, ami óránként közel 60 darab tárgyat jelentett. Vagyis egy-egy fotóállomáson átlag 2 percenként új tárgyat rögzítettünk. Ehhez jön még az a közel 100 régészeti tárgy, amelyet a KDS (Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia) programban lefényképeztek és így nekünk nem kellett velük most dolgozni.
[ngg_images source="galleries" container_ids="15" display_type="photocrati-nextgen_basic_slideshow" gallery_width="600" gallery_height="400" cycle_effect="blindX" cycle_interval="10" show_thumbnail_link="1" thumbnail_link_text="kattints a képekre" order_by="sortorder" order_direction="ASC" returns="included" maximum_entity_count="500"]
A Tariczky anyag megmaradt darabszámát még nem tudjuk pontosan megmondani, de folyamatosan zajlik a kutatómunka több múzeumban.
Az Egylet régészeti jellegű tevékenységéhez kapcsolódó anyagokat és azok értékelését 2027-re, a 150. jubileumra szeretnénk kötet formájában közreadni.
Irodalom:
Orbánné Szegő 2005 Á. Orbánné Szegő: A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877
–1949. Tiszafüredi Füzetek 7 (2005).
Vadász 2019 I. Vadász: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947-1955) (The reformation and first years of the museum of Tiszafüred). Tisicum 27 (2019) 201–222.
[post_title] => Tariczky nyomában
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => tariczky-nyomaban
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-08-11 11:33:23
[post_modified_gmt] => 2025-08-11 11:33:23
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2402
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Tariczky nyomában[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[5] => WP_Post Object
(
[ID] => 2388
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-07-27 10:33:43
[post_date_gmt] => 2025-07-27 10:33:43
[post_content] => Claudio Cavzzuti, Hajdu Tamás és számos kolléga adataiból a Sientific Reports lapjain jelent meg az alábbi tanulmány: Isotope and archaeobotanical analysis reveal radical changes in mobility, diet and inequalities around 1500 BCE at the core of Europe.
A tanulmány a linkre kattintva letölthető
https://www.nature.com/articles/s41598-025-01113-z
A tanulmány absztraktjának magyar változata:
A középső bronzkorból a késő bronzkorba való átmenet (Kr. e. 1500 körül) a Kárpát-medencében párhuzamosan zajlott azokkal a Közép-európai drasztikus kulturális változásokkal, amelyek erősen befolyásolták a őskori Európa dinamikáját. A középső bronzkor (Kr. e. 2000 - 1500) Kárpát-medencei kulturális széttöredezettségét a késő bronzkor kezdetén (Kr. e. 1500 - 1300) homogénebb fejlődés követte, a Halomsíros kultúra megjelenésével. Ennek az időszaknak a kezdetén a régóta használt tell-telepeket elhagyták, továbbá új kerámiastílusok és fémtípusok jelentek meg. Az, hogy ezeket a változásokat bevándorlás okozta-e, vagy a külső beáramláshoz való helyi alkalmazkodás, régóta vita tárgyát képezi. Tanulmányunk ezt az átmenetet vizsgálja a táplálkozás és a mobilitás szempontjából Magyarország több kulcsfontosságú lelőhelyéről származó adatokon keresztül.
Ezek közül egy a Tiszafüred-majoroshalmi lelőhely. Eredményeink azt mutatják, hogy
(1) a migráció aránya alacsonyabb a korábban feltételezettnél, a vizsgált időszakban hosszú távon de kisebb csoportok érkezésével számolhatunk;
(2) a Panicum miliaceum (köles) rendszeres fogyasztásának kezdete Kr. e. 1540 - 1480 között volt;
(3) az átlagos állati fehérjebevitel csökkenése a gabonafogyasztás növekedésével és a kevésbé egyenlőtlen táplálkozásra utaló tendenciával párhuzamosan történt.
Összességében eredményeink új megvilágításba helyezik a bronzkori Európa komplex változásának dinamikáját.
A cikkről többet, magyar nyelven az alábbi linkre kattintva olvashatnak:
https://bazis.ri.abtk.hu/fordulopontok-az-oskorban-tarsadalmi-es-eletmodbeli-valtozasok-a-bronzkorban/
[post_title] => Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak.
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => uj-bioarcheologiai-tanulmany-jelet-meg-melynek-eredmenyei-reszben-a-tiszafured-majoroshalmi-adatokon-nyugszanak
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-27 10:33:43
[post_modified_gmt] => 2025-07-27 10:33:43
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2388
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak. [:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[6] => WP_Post Object
(
[ID] => 2365
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-07-26 20:05:45
[post_date_gmt] => 2025-07-26 20:05:45
[post_content] => 1961 július 25-29 és augusztus 9 és 10 között Csalog Zsolt 14 füzesabonyi sírt tárt fel Tiszafüred-Majoroshalmon. Ezzel a feltárással vette kezdetét az az 1972-ig tartó ásatássorozat, ami Majoroshalom nevét beírta a régészet történetébe. A sírok elhelyezkedéséről egy 1:2000-es méretarányú helyszínrajz, egy 1:200-as méretarányú, a szelvények helyét egymáshoz képest feltüntető rajz, az I-III-as és a II-es szelvényeket bemutató 1:20-as szelvényrajz és a temetkezések egy részéről 1:10-es részletrajz készült. Az 1:2000-es helyszínrajzon látható Debrecen-Tiszafüred országút, a csatorna és a kocsiútként feltüntetett földút, valamint az északjel szögei azonban nem feleltethetők meg a jelenlegi térképi ábrázolásoknak.
[caption id="attachment_2366" align="alignnone" width="417"]
1961, 1:2000-es helyszínrajz[/caption]
[caption id="attachment_2367" align="alignnone" width="413"]
1961, 1:200-as összesítő rajz[/caption]
[caption id="attachment_2369" align="alignnone" width="300"]
II. szelvény rajza[/caption]
[caption id="attachment_2368" align="alignnone" width="300"]
I-III. szelvények rajza[/caption]
[caption id="attachment_2371" align="alignnone" width="225"]
5-6. sírok sírrajza[/caption]
Az 1961-es szelvények beillesztését a Kovács-Garam féle 1964-1972-es ásatásokat ábrázoló összesítő térképbe archív légifelvételek segítségével közelítettük meg. Itt kell megemlíteni, hogy a Kovács-Garam összesítő térképek (2 külön darab, melyek Majoroshalom I és II-es temetőit ábrázolták) összeillesztése és georeferálása az EOV alaptérképhez is csak néhány méteres pontossággal sikerült. Ebbe a már eleve „nem pontos”, de a nyers adatokhoz és a jelenlegi vizsgálatokhoz megfelelő alapot nyújtó térképbe kíséreltük meg visszailleszteni az 1961-es szelvényeket.
Nagy szerencsénkre az I-III-as szelvények helye az ásatás után közvetlenül készült 1962-es archív légifelvételen és az 1966-as légifelvételen is jól látszik. Az út déli oldalán levő II-es szelvény helyét nem sikerült azonosítanunk a légifelvételeken.
[caption id="attachment_2372" align="alignnone" width="580"]
Az 1962-es légifelvétel és az 1964-1972 között feltárt sírok helyzete[/caption]
[caption id="attachment_2373" align="alignnone" width="586"]
Az 1966-os légifelvétel és az 1964-1972 között feltárt sírok helyzete[/caption]
A légifelvételeket a fentrol.hu oldalról töltöttük le a georeferálási fájlokkal együtt. Így a térinformatikai rendszerbe behúzva azok „valós” helyükön jelentek meg. Ezek az archív légifelvételek mérőkamarás képek, négy sarokpontjuk a készítés helyét pontosan kódoló mérési adatokkal. A FÖMI ezen mérőjelek alapján georeferálja a felvételeket és készíti elő további használatra.
Azonban az 1962-es és 1966-os archív felvételeken látható közös jelenségek és így az 1961-es ásatási szelvény is 15 méter eltérést mutatnak egymáshoz képest. Vagyis a mérőkamarás felvételek sem tudnak „tökéletes” helyi azonosítást biztosítani.
A z1964-1972-es ásatási szelvényekben felüldigitalizált sírok szerint az 1961-es szelvények környékén 3 üres foltot találunk. Az E80-D369-es sírok által képzett vonaltól D-re a D96-os sírig. A D96-os és a D94-es sírok között, valamint a D 345-347, D358, E81 és D 353-as síroktól délre a D327-D348-D351-D359 és D355-ös sírok által határolt területet. Ezek az üres foltok jöhetnek szóba az 1961-es szelvények elhelyezésének kiindulásául.
A légifelvételeken látható szelvények tehát az akkor működő földút északi oldalán vannak, attól délre kellene látnunk a II-es szelvényt. Az 1:200-as helyszínrajz alapján az út két oldalán levő szelvények két közelebbi oldala között kb 15 méter távolság található.
Amennyiben az 1962-es légifelvételhez illesztjük az 1:200-as helyszínrajzot, akkor az I-III. szelvények a D96 és D94-es sírok közé esnek. És marad egy üres terület a D96 és a D369-es sírok között. Ha megtartjuk az út két oldalán levő szelvények közti 15 métert, akkor a II-es szelvény területére több később feltárt sír is esik, ami nem lehetséges.
[caption id="attachment_2375" align="alignleft" width="570"]
Az 1962-es légifotó és az üres helyek viszonya[/caption]
[caption id="attachment_2377" align="alignnone" width="571"]
Az 1962-es légifotó és az 1:200-as helyszinrajz illesztése[/caption]
Ha az 1966-os légifelvételhez illesztjük az 1:200-as helyszínrajzot, akkor az I-III. szelvények az a lehetséges legészakabbi üres sávba az E80-D369-D96-os sírok közé esnek. A II-es szelvény területén azonban újra később feltárt sírokat látunk.
Az 1966-os légifotó és az üres helyek viszonya
[caption id="attachment_2378" align="alignnone" width="568"]
Az 1966-os légifotó és az 1:200-as helyszinrajz illesztése[/caption]
Ebből arra következtettünk, hogy az I-III. és a II. szelvények egymáshoz való viszonya nem pontosan került feltüntetésre az eredeti helyszínrajzon.
Mindezek alapján több bizonytalansági tényezővel számolva a következő döntést hoztuk.
Az I-III. szelvényeket az 1962-es, az ásatás időpontjához közelebb eső időben készített légifelvételhez georeferáljuk. Eltekintünk az I-III. szelvények egymáshoz való távolságától és a 2. szelvényt az irányának tartása melett a lehetséges legdélebbi üres helyre illesztjük.
Még ha a lehetséges opciók közül egyik esetben sem sikerült a legideálisabbat választani az beillesztett és felüldigitalizált 1961-es sírok 10 méteren belüli pontossággal vannak feltüntetve.
Az elkészült kép tehát a következő:
[caption id="attachment_2379" align="alignnone" width="583"]
Az 1961-es szelvények felüldigitalizált helye az 1962-es légifotón és az 1964-1972-es szelvénykiosztáshoz képest[/caption]
[caption id="attachment_2380" align="alignnone" width="573"]
Az 1961-es szelvények felüldigitalizált helye az 1962-es légifotón, az 1961-es 1:200-as összesítőrajz és az 1964-1972-es szelvénykiosztáshoz képest[/caption]
Mindezek után lehetséges csak az 1:20-as felszínrajzok illesztése és a 1961-ben feltárt sírok helyének felüldigitalizálása.
[post_title] => Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => az-1961-es-csalog-asatas-sirjainak-terbeli-azonositasa
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-26 20:56:15
[post_modified_gmt] => 2025-07-26 20:56:15
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2365
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[7] => WP_Post Object
(
[ID] => 2356
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-07-06 13:12:35
[post_date_gmt] => 2025-07-06 13:12:35
[post_content] => A régészetben az összehasonlításnak kiemelt jelentősége van, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a megfelelő minőségű rajzok és ábrák, mivel a vizuális kommunikáció legalább annyira fontos, mint az írott vagy a verbális formája az információ átadásának. Az összehasonlítás jelent alapot ahhoz, hogy az írás nélküli korokból származó tárgyak stílusának változása alapján próbáljuk meghatározni egy-egy szűkebb periódus időrendiségét, például az egyidőben élt társadalmak fazekas termékeinek egymásra ható divathullámainak elemzésével. Ebből következik, hogy amennyiben egy rajz nem ábrázolja kellő pontossággal a régészeti leletet, az értékelhetőségének foka ezáltal csökken.
A
régészeti szakrajz, ideális esetben a
műszaki rajz és a
művészi rajz halmazainak közös metszetében elhelyezkedő ábrázolásmód (1. kép).
[caption id="attachment_2357" align="alignnone" width="664"]
1. kép A régészeti tárgyrajz stilisztikai összetevői A képek forrásai. Műszaki rajz: https://momeba2technology2012-exam-a.blogspot.com/p/a3-tetel.html Művészi rajz: https://hu.pinterest.com/pin/262686590754869896/ Régészeti tárgyrajz: Gucsi László[/caption]
A
műszaki rajz legfontosabb ismérve, hogy a körvonalak pontosan és méretarányosan jelenítik meg az ábrázolt tárgyak formáját. Annyi oldalról készül egy tárgyról elvi síkokra vetített vagy metszett nézetből “kiterített” ábra, amennyi nézet szükséges ahhoz, hogy a tárgy háromdimenziós formáját világosan elmagyarázza a néző számára. Ebben a rajzstílusban a vonalvastagságoknak, sraffozásnak, vagy a szaggatott vonalak különböző fajtáinak is egyezményes jelentése van. A kétdimenziós műszaki rajzok alapján, háromdimenziós tárgyak gyárthatók, vagy épületek építhetők.
A
művészi rajz nem csak vonalakat alkalmaz, hanem törekszik a felületek struktúrájának közvetítésére, a perspektivikus látásmóddal és az árnyékolással pedig a leképezett tárgy térbeli megjelenésének illúzióját kelti.
A
régészeti szakrajz ezen szempontok megfelelő elegyét alkalmazza (1. kép alul), ugyanakkor a rajzok készítésének technikája is többféle lehet. A csőtollal, tintával pausz papírra rajzolt, pöttyözéssel tónusozott technika igen elterjedt (2. kép 2–3; 3. kép 4; 4. kép 3), de a felületeket ezzel a módszerrel nagy nehézségek árán sem lehet igazán jól közvetíteni, nemhogy a díszítések árkolásainak intenzitását. A kerámiák felületi struktúrájának részletgazdag megjelenítésére, a ceruzával rajzolt ábrák sokkal alkalmasabbak, mivel a grafit anyagszerűbb hatást kelt (2. kép 1; 3. kép 3). Ezzel a technikával akár az edények felületének fényezésére használt kavicseszköz által hagyott finom sávocskák irányát is ábrázolhatjuk, amint egy csőtalpas korsónak a nyakán ez látható (4. kép 4).
[caption id="attachment_2358" align="alignnone" width="663"]
2. kép Ugyanazokról a tárgyakról készült grafikák (1), és a róluk közölt (Kovács 1975. Taf. 26. 270-271) pöttyözött tusrajzok (2), valamint az egyik díszes korsóról egy másik rajzoló által készült illusztráció (3), és a két sziluett közötti különbség (4).[/caption]
Az esztétika a régészeti szakrajzok esetben túlmutat a gyönyörködtetés, vagy a művészi élmény nyújtásának szándékán, és a részletek minél realisztikusabb közvetítését szolgálja. Ehhez hasonlóan rendkívül fontos tényező a pontosság. Meglepő lehet, de a rajz alkalmasabb egy tárgy alakjának pontos leképezésére, mert a fotók minden esetben valamilyen mértékű vetületi torzulást szenvednek a kamerákban lévő lencsék optikai törvényszerűségei miatt (4. kép 1). Hagyományosan úgy ragadták meg az illusztrátorok az edények sziluettjének vonalvezetését, hogy az egyes jellemző magasságoknál (talp, has, váll, nyak, perem) a szélességeket lemérték, majd ezeket a jellegzetes pontokat szabadkézzel összekötötték, a tárgy merőleges vetületi síkból történt megfigyelése közben. Manapság ehhez a művelethez profilfésűvel vesszük le a tárgy alakjának részleteit, és ezeket a szakaszokat, a lemért jellegzetes pontokra illesztve húzzuk meg a sziluettet. Ezzel az eljárással nagyobb pontosságot tudunk elérni. Amint a bemutatott ábrák is szemléltetik, egyes vonalak íveinek kisebb eltérései, jelentős különbségeket eredményezhetnek az összhatás tekintetében (2. kép 2.2, 3–4; 3. kép 3–4).
[caption id="attachment_2359" align="alignnone" width="664"]
3. kép Tiszafüred-Majoroshalom B/65 sír bögréje, az ásatáson készült sírrajzon (1), a leltározást segítő skiccen (2), grafitceruzával (3), és tusrajzzal (4).[/caption]
A különféle stílusok, technikák alkalmazásán túl, a rajzolók egyéni gyakorlottsága, megfigyelő képessége is fontos tényező az illusztrációk használhatóságának szempontjából. Ugyancsak meghatározó egy korszakra jellemző nyomdatechnika, a kiadványhoz használt papír minősége, valamint legújabban a fejlett számítástechnika által kínált grafikus szerkesztő programok használatának elérhetősége.
Skicceket is alkalmaz a régészet, elsősorban a terepen, amikor az ásatások helyszínrajzai készülnek (3. kép 1), vagy a leltározást kiegészítő adatfelvétel támogatásaként (3. kép 2; 4. kép 2), de nem azzal a szándékkal hogy publikációkban megjelenjenek. Fontosságuk viszont kétségtelen, hiszen egy olyan nagy sírszámú temetőből mint amit Tiszafüred határában is feltártak, több ezer régészeti tárgy kerül napvilágra. A hatalmas mennyiség pedig óhatatlanul egyes tárgyak összekeverésének lehetőségét rejti magában. A leletek későbbi vissza azonosításához, az ilyen problémás esetekben nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a feltárás helyszínén készült skiccek, melyek megragadják a leletek egyes alapvető jellegzetességeit.
A tiszafüredi temető leletanyagának feldolgozása közben előfordult, hogy az adott tárgyat nem találtuk, ezért az ilyen esetekben csak az évtizedekkel korábban készült rajzait tudjuk majd a publikációba szerkeszteni. Ezeknek a rajzoknak – a fentiek alapján – több esetben csökkent a forrásértéke. Az általuk közvetített kép, gyakran távol áll az ideálisnak tekinthető fotorealisztikus hatástól. A különböző illusztrátorok által alkotott ábrákon a formák szinte mindig különböznek. Elég ehhez egyetlen rosszul felvett méret, mint például a már említett csőtalpas korsó hasátmérőjének esetében megfigyelhető (4. kép 3). A díszítések és ezek pozíciója is néha teljesen eltérő vagy egyes díszítési elmek akár hiányozhatnak is (2. kép 1.2, 2.2, 3; 3. kép 1–2; 4. kép 1–4).
[caption id="attachment_2360" align="alignnone" width="664"]
4. kép Fotó (1), skicc (2) Pöttyözött tusrajz (3) és digitálisan kidolgozott grafitceruzás rajz (4) a Tiszafüred-Majoroshalom B/75. sír csőtalpas korsójáról. Fotó: Fülöp Kristóf, Skicc és Tusrajz: ismeretlen, Grafika: Gucsi László[/caption]
A Kovács Tibor által 1975-ben publikált halomsíros korú sírokból származó tárgyak esetében azzal szembesülhetünk, hogy bár készültek róluk igen jó minőségű grafikák (2. kép 1), azokat mégis átrajzolták tussal és végül ezek a kevésbé informatív ábrák jelentek meg nyomtatásban (2. kép 2). Gondolhatnánk, hogy e döntést az akkori nyomdatechnikai eljárás lehetőségei határozták meg, de valószínűbb, hogy csupán egy kialakult szokásrend követése volt az igazi ok. Tekintve, hogy éppen ugyanebben az évben jelent meg a Trogmayer Ottó által publikált monográfia, mely a Tápé mellett feltárt ugyancsak halomsíros korú temetőt és leleteit ismerteti. A kerámiák ábrázolásához pedig ebben a kiadványban jó minőségű grafitrajzokat használtak. Érdemes azonban még megjegyezni, hogy ezek többségén viszont az alkotójuk túlzottan alkalmazta a művészi rajz szempontrendszerét, az edényeket perspektivikusan ábrázolta, melynek eredményeként azok peremét kissé felülről látjuk, ovális alakban, vagyis mintegy bele láthatunk az edények szájába. Itt tehát a műszaki rajz szempontrendszere sérült, az edények sziluettje ezért nem felel meg a merőleges sík vetület által közvetítendő pontosságnak. Már a régészet kezdetétől, a 19. század második felétől nyomon követhető ennek az egykor igen elterjed perspektivikus ábrázolásmódnak a hagymonya. Ugyan még a 2000-es évek elején is megjelent egy-egy hasonlóan készült ábrázolás, mára azonban a régészeti szakrajzok alkotói, és a “megrendelő” régészek is kezdik megtalálni a műszaki és a művészi rajzok szempontjainak ideális arányú ötvözését, hogy végeredményben a tudományos információt minél inkább sérülés mentesen tudjuk közvetíteni a vizuális kommunikáció nyelvén.
Irodalom
Tibor Kovács 1975: Tumulus culture cemeteries of Tiszafüred. Régészeti füzetek Ser. II. No. 17, 1975.
Otto Trogmayer 1975: Das bronzezeitliche Graberfeld bei Tápé. Fontes Archaeologici Hungariae. Budapest: Akadémiai Kiadó 1975.
Gucsi 2011: A mészbetétes díszű kerámiák ábrázolásának nehézségei és lehetőségei. Archeometriai Műhely 2011/3. 269–281.
https://www.academia.edu/2174412/A_M%C3%89SZBET%C3%89TES_D%C3%8DSZ%C5%B0_KER%C3%81MI%C3%81K_%C3%81BR%C3%81ZOL%C3%81S%C3%81NAK_NEH%C3%89ZS%C3%89GEI_%C3%89S_LEHET%C5%90S%C3%89GEI_THE_DIFFICULTIES_AND_THE_POSSIBILITIES_OF_ILLUSTRATING_ENCRUSTED_CERAMICS
Gucsi 2023: Black or white, possibility or necessity? Virtual restoration of encrusted pottery for the better interpretation of their design. Dissertationes Archaeologicae 3.11, 2023. 47–76.
https://www.academia.edu/116804775/L%C3%A1szl%C3%B3_Gucsi_2024_Black_or_white_possibility_or_necessity_Virtual_restoration_of_encrusted_pottery_for_the_better_interpretation_of_their_design
[post_title] => Gucsi László: A régészeti szakrajz mint a tudományos információ közvetítésének egyik fontos eszköze
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => gucsi-laszlo-a-regeszeti-szakrajz-mint-a-tudomanyos-informacio-kozvetitesenek-egyik-fontos-eszkoze
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-06 13:18:01
[post_modified_gmt] => 2025-07-06 13:18:01
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2356
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Gucsi László: A régészeti szakrajz mint a tudományos információ közvetítésének egyik fontos eszköze[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[8] => WP_Post Object
(
[ID] => 2391
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-05-12 19:10:16
[post_date_gmt] => 2025-05-12 19:10:16
[post_content] => A tiszafüredi bronzkori lelőhelyekkel foglalkozva összegyűjtöttük azok irodalmi hivatkozásait. Az alábbiakban az Anteus következő számában megjelenő angol nyelvű publikációhoz készített adatgyűjtésünket adjuk közre magyarul, táblázatos formában. A gyűjtés és a hozzá kapcsolódó szakirodalmi lista segíti az érdeklődők tájékozódását a projekt zárását megelőzően a tiszafüredi korábbi kutatásokkal kapcsolatban. A teljes kutatástörténetet közlő publikáció megjelenéséről hírt adunk majd egy későbbi bejegyzésben.
Az első táblázat a majoroshalmi ásatások rövid ásatási jelentéseit és a feltárt sírok számszerű adatait foglalja össze éves bontásban.
| Év |
Füzesabonyi
(B és D) sírok |
Halomsíros
(C és E) sírok |
Avar
(A és G) sírok |
Egyéb |
Forrás |
Megjegyzés |
| 1961 |
15 |
− |
− |
− |
Csalog 1962 |
Csalog az 1962-es Archaeológiai Értesítőben megjelent jelentésében 13 sírt említ, míg az 1961-es adattári jelentésben (DJM RégAd.: A39-68) 14-et, az ásatási naplóban 15-öt sír leírása található (DJM RégAd.: A46-68, A50-68). |
| 1964 |
15 |
− |
4 |
1 preszkíta |
Csalog 1965a; 1965b; Garam 1971a; 1971b; 1971c; 1973a;1973b |
Csalog 1965a; Csalog 1965b három avar sírról tesz említést. Garam 1973a és 1973b öt sírt említ. Az ásatási naplóban négy avar sír leírása található (DJM RégAd.: A153-70), ahogy azt Garam Éva 1971-es publikációja is említi: Garam 1971c. |
| 1965−1966 |
136 |
105 |
255 |
|
Kovács 1967a; 1967b; Garam 1967a, 1967b |
1965-ben 129 őskori temetkezés került elő. MNM KK MNM KA Irattár 863-05-60/1965.R. |
| 1967 |
52
(összesen 188) |
100
(összesen: 185) |
143 (össz.: 398) |
|
Kovács 1968a; 1968b; Garam 1968a; 1968b |
A jelentésekben az összesített bronzkori sírszámok és az éves síradatok száma között eltérés van. |
| 1968 |
135 |
145 (össz.: 554) |
|
Kovács 1969a; 1969b; Garam 1969a; 1969b |
A jelentésekben innentől az összesített avar sírszámok és az éves síradatok száma között eltérés van. |
| összesen 245 |
összesen 246 |
| 1969 |
összesen 370 |
összesen 300 |
177 (össz.: 733) |
|
Kovács 1970a; 1970b; Garam 1970a; 1970b |
|
| 1970 |
140 |
160 (össz.: 893) |
|
Kovács 1971a; 1971b; Garam 1971a; 1971b |
|
| 1971 |
a feltárt sírok száma meghaladja összesen a 900-at |
208 (össz.: 1001) |
|
Kovács 1972a; 1972b; Garam 1972a; 1972b |
|
| 1972 |
összesen 1006 sír
2 hatvani kultúra
622 füzesabonyi
382 halomsíros |
177 (össz.: 1283) |
koravaskori és kelta sírok42 |
Kovács 1973a; 1973b; Garam 1973a; 1973b |
Néhány helyen tévesen 1002 sír szerepel. |
A második táblázatban a Majoroshalom, Kenderföldek, Akasztódomb és Fertőihalom temetkezési helyeiről és az ásotthalmi tellről előkerült leleteket közlő publikációkat foglaljuk össze.
| Lelőhely |
Objektum |
Irodalom |
Megjegyzés |
| Majoroshalom |
|
lásd 3. táblázat forrás oszlopát |
ásatási jelentések |
| Majoroshalom |
aszkosz |
Kovács 1972c |
|
| Majoroshalom |
B65, B167, D334, D358 |
Kovács 1973c |
|
| Majoroshalom |
halomsíros temetkezések |
Kovács 1975a |
|
| Majoroshalom |
D346 |
Kovács 1975b |
|
| Majoroshalom |
D252, D253, D293, D384, Gr. 58 (C61), Gr.256 (C281); Gr. 258 (C283); Gr. 341 (E67); Gr. 342 (E69); |
Kovács 1975c |
|
| Majoroshalom |
Gr.282 (B40), Gr. 160 (C173), Gr.171 (C184), Gr. 217 (C240), Gr. 319 (E47), Gr. 326 (E54) |
Kovács 1976 |
|
| Majoroshalom |
D384 |
Kovács 1977a |
|
| Majoroshalom |
B54, B65, B79, B1115, B175, Gr. 218 (C241), Gr. 256 (C281); Gr. 300 (E23), Gr. 351 (E79)
aszkosz
MNM KK MNMRT ŐK 75.36.10. |
Kovács 1977b |
aszkosz leltári száma: MNM KK MNMRT ŐK 72.4.125, eredetileg E14 |
| Majoroshalom |
B52, B66, B78, D304, D315, D327 |
Kovács 1979 |
|
| Majoroshalom |
B75, B115, B128 |
Kovács 1982a |
|
| Majoroshalom |
B75, B80, B112, BB146, B113, B141, B143, D253, D361 |
Kovács 1982b |
D361 a publikációban tévesen B361-ként szerepel |
| Majoroshalom |
Gr. 172 (C186), Gr. 217 (C240), Gr. 258 (C283) |
Kovács 1984 |
|
| Majoroshalom |
aszkosz |
Kovács 1990 |
aszkosz leltári száma: MNM KK MNMRT ŐK 72.4.125, eredetileg E14 |
| Majoroshalom |
B54, B65, B79, B115, B167, D279, D304, D305, D323 |
Kovács 1992a |
D305-ösként publikált sír valós száma D306 |
| Majoroshalom |
B54, B82, D305, B342 |
Csányi − Tárnoki 1992, Nr. 464−467 |
D305-ösként publikált sír valós száma D306; B342-ként publikált sír valós száma D342 |
| Majoroshalom |
13.sír |
Stanczik 1975, Csányi − Tárnoki 1992, Nr. 68 |
1961-es Csalog ásatás |
| Majoroshalom |
B54, B115 |
Kovács 1995 |
|
| Majoroshalom |
B54, B115 |
Kovács 1996 |
|
| Majoroshalom |
14. sír, B52, B66, B90 |
Kovács 1999 |
A 14. sírt nem sikerült visszaazonosítani. |
| Kenderföldek |
I. sír (Csalog 1964 3. sír), II. sír (Csalog 1964 7. sír) |
Kovács 1975a |
|
| Kenderföldek |
tűk (Csalog 1964 3. sír) |
Kovács 1977b 43. képtábla |
|
| Fertőihalom |
A sír (H7), B sír (H6), C sír (H8), D sír (F5) |
Kovács 1975a |
|
| Fertőihalom |
D sír (Stanczik 1970 F5-ös sír) |
Kovács 1976 |
|
| Ásotthalom |
aranykincs |
Milesz 1905 159, 183-184; Mozsolics 1967 114, 123; Bóna 1975 Taf. 198 C 1−10, valójában 1−13 |
|
| Ásotthalom |
agancszablák |
Mozsolics 1953 |
|
| Ásotthalom |
öntőformák |
Bóna 1960 |
|
| Ásotthalom |
szíjelosztók |
Bándi 1963 |
|
| Ásotthalom |
|
Kovács 1965a; 1973a; 1973b |
ásatási jelentések |
| Ásotthalom |
Petróczy gyűjtemény anyaga |
Kalicz 1968 127 |
MNM InvNr. 4, 10, 15/38/1939. A leltári számok és a képhivatkozások nem egyeznek. |
| Ásotthalom |
|
Kovács 1975a 5; 1988; 1992b |
|
| Ásotthalom |
telepanyag |
Bóna 1975 147, Taf. 195, Taf. 196/1−5, 9−12, Taf. 197/1−4, Taf. 198/1-13 |
|
| Ásotthalom |
|
Stanczik 1975 |
|
| Ásotthalom |
csont horog |
Kovács 1977b |
Szövegközi rajz 11/4
MNM Ltsz.: 12/38/1939, Petróczy gyűjtemény |
| Ásotthalom |
|
Csányi − Tárnoki 1992 Nr. 29.; Nr.219; Nr.222-224; Nr. 226; Nr. 230-231; Nr. 235, Nr. 247, Nr. 252; Nr. 254-255, Nr. 259-260; Nr. 262; Nr. 265; Nr. 273; Nr. 275; Nr. 281; Nr. 286-288; Nr. 309; Nr. 311-314; Nr. 325-327; Nr. 332-340; Nr. 401; Nr. 423 |
|
| Ásotthalom |
kutatástörténet |
Horváth 1999 |
|
Irodalom:
Bándi 1963 G. Bándi: Középső bronzkori lószerszám-szíjelosztó csontlemezek kérdése a Kárpát-medencében. (Die Frage der Riementeiler des mittelbronzezeitlichen Pferdegeschirrs im Karpatenbecken) Archaeológiai Értesítő 90 (1963) 46–60.
Bóna 1960 I. Bóna: Bronzezeitliche Schmuckgießerei in Tiszafüred-Ásotthalom. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica II (1960) 261–270.
Bóna 1975 I. Bóna: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Archaeologia Hungarica, Series nova 49, Budapest (1975).
Csalog 1962 Zs. Csalog: Tiszafüred-Majoros halom. Archaeológiai Értesítő 89 (1962) 259.
Csalog 1965a Zs. Csalog: Tiszafüred-Fertői-halom. Majoroshalom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1964. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek 18 (1965) 22–23.
Csalog 1965b Zs. Csalog: Tiszafüred-Fertői halom, -Majoros halom. Archaeológiai Értesítő 92 (1965) 233.
Csányi – Tárnoki 1992 M. Csányi – J. Tárnoki: Katalog der ausgestellten Funde. in: W. Meier-Arendt (Hrsg.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main (1992) 175–210.
Garam 1967a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1966. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 20 (1967) 61.
Garam 1967b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 94 (1967) 227.
Garam 1968a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1967. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 21 (1968) 46.
Garam 1968b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 95 (1968) 135.
Garam 1969a É. Garam: Tiszafüred-Majoroshalom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1968. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 22 (1969) 48.
Garam 1969b É. Garam: Tiszafüred-Majoroshalom. Archaeológiai Értesítő 96 (1969) 260.
Garam 1970a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1969. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 23 (1970) 55.
Garam 1970b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 97 (1970) 314.
Garam 1971a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1970. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 24 (1971) 54.
Garam 1971b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 98 (1971) 276.
Garam 1971c É. Garam: Avarok Tiszafüreden. Múzeumi levelek. Damjanich Múzeum, Szolnok (1971) 23–29.
Garam 1972a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1971. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 25 (1972) 57.
Garam 1972b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 99 (1972) 262.
Garam 1973a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1972. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 26 (1973) 67–69.
Garam 1973b Garam, É.: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő. 100 (1973) 269.
Horváth 1999 T. Horváth: Tiszafüred – Ásotthalom (őskori tell-település) története ásatásai tükrében. Ősrégészeti levelek 1 (1999) 56–62.
Kalicz 1968 N. Kalicz: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des XIX-XVI. Jahrhunderts v. u. Z. Archaeologia Hungarica, Series nova 45. Budapest, 1968.
Kovács 1965a T. Kovács: Tiszafüred-Ásotthalom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1964. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek 18 (1965) 22.
Kovács 1967a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1966. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 20 (1967) 25.
Kovács 1967b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 94 (1967) 220.
Kovács 1968a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1967. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 21 (1968) 18.
Kovács 1968b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 95 (1968) 129.
Kovács 1969a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1968. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 22 (1969) 23.
Kovács 1969b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 96 (1969) 254.
Kovács 1970a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1969. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 23 (1970) 19.
Kovács 1970b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 97 (1970) 308.
Kovács 1971a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1970. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 24 (1971) 17.
Kovács 1971b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 98 (1971) 268.
Kovács 1972a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros-halom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1971. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 25 (1972) 22.
Kovács 1972b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 99 (1972) 255.
Kovács 1972c T. Kovács: Askoi, Bird-shaped Vessels, Bird-Shaped Rattles in Bronze Age Hungary. Folia Archaeologica 23 (1972) 7–28.
Kovács 1973a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros halom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1972. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 26 (1973) 20–21.
Kovács 1973b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros-halom. Archaeológiai Értesítő 100 (1973) 260–261.
Kovács 1973c T. Kovács: Korai markolatlapos bronz tőrök a kárpát-medencében (Frühe Bronzedolche mit Griffplatte im Karpatenbecken) Archaeológiai Értesítő 100 (1973) 157–166.
Kovács 1975a T. Kovács: Tumulus Culture Cemeteries of Tiszafüred. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 17 (1975) Budapest.
Kovács 1975b T. Kovács: Der Bronzefund von Mende. Folia Archeologica 26 (1975) 19 –43.
Kovács 1975c T. Kovács: Historische und chronologische Fragen des Überganges von der mittleren- zur Spätbronzezeit in Ungarn. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27 (1975) 297–317.
Kovács 1976 T. Kovács: Spätbronzezeitliche Goldfunde aus der Theissgegend. Folia Archeologica 27 (1976) 55–71.
Kovács 1977a T. Kovács: Funde der Metallkunst der Koszider-Periode aus Siedlungen und Gräberfeldern. Folia Archeologica 28 (1977) 39–65.
Kovács 1977b T. Kovács: A bronzkor Magyarországon. Hereditas. Corvina Kiadó, Budapest 1977.
Kovács 1979 T. Kovács: Középső bronzkori aranyleletek északkelet-Magyarországról (Mittelbronzezeitliche Goldfunde aus Nordost-Ungarn) Folia Archaeologica 30 (1979) 55–77.
Kovács 1982a T. Kovács: A Mezőkomáromi és Tiszafüredi nyéltaréjos bronzcsákányok (Die Nackenkammäxte von Mezőkomárom und Tiszafüred). Communicationes Archaeologicae Hungariae (1982) 31–46.
Kovács 1982b T. Kovács: Einige neue Angaben zur Ausbildung und inneren Gliederung der Füzesabony-Kultur. in: B. Hänsel (Hrsg.): Südosteuropa zwischen 1600 und 1000 v. Chr. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 1. Berlin 1982, 287–304.
Kovács 1984 T. Kovács: Neuere bronzezeitliche Gürtelblech- und Gürtelhakenfunde aus Ungarn. Communicationes Archaeologicae Hungariae 1984, 41–52.
Kovács 1988 T. Kovács: Review on the Bronze Age settlement research during the past one and half centuries in Hungary, in: T. Kovács – I. Stanczik (eds.): Bronze Age tell settlements of the Great Hungarian Plain I. Inventaria Praehistorica Hungariae 1. Budapest 1988, 17–25.
Kovács 1990 T. Kovács: Eine bronzezeitliche Rarität: Askos mit menschlichem Gesicht von Tiszafüred und seine südöstlichen Beziehungen (Egy bronzkori ritkaság: a tiszafüredi emberarcú askos és délkeleti kapcsolatai). Folia Archeologica 41 (1990) 9–27.
Kovács 1992a T. Kovács: Bestattungssitten der Füzesabony-Kultur und das Gräberfeld von Tiszafüred-Majoroshalom. in: W. Meier-Arendt (Hrsg.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main 1992, 96–98.
Kovács 1992b T. Kovács: Tiszafüred-Ásotthalom in: W. Meier-Arendt (Hrsg.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main 1992, 131–133.
Kovács 1995 T. Kovács: Auf Mitteleuropa weisende Beziehungen einiger Waffenfunde aus dem östlichen Karpatenbecken, in: B. Hänsel (Hrsg.): Handel, Tausch und Verkehr im bronze- und früheisenzeitlichen Südosteuropa. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 11. München – Berlin 1995, 173–185.
Kovács 1996 T. Kovács: Halberds in Hungary and adjacent territories, in: T. Kovács (Hrsg.): Studien zur Metallindustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest 1996, 89–101.
Kovács 1999 T. Kovács: Bronzezeitliche Schmuckgegenstände, Waffen und Goldschätze. in: T. Kovács – P. Raczky (Hrsg.): Prähistorische Goldschätze aus dem Ungarischen Nationalmuseum. Budapest 1999, 37–62.
Milesz 1905 B. Milesz: A tiszafüredi múzeum az 1904-ik évben. Archaeológiai Értesítő 25 (1905) 182−186.
Mozsolics 1953 A. Mozsolics: Mors en bois de cerf sur le territoire du Bassin des Carpathes. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 3 (1953) 69−111, Pl.: XIV–XV.
Mozsolics 1967 A. Mozsolics: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Akadémiai Kiadó, Budapest 1967.
Stanczik 1975 I. Stanczik: Bronzkor-kutatás Szolnok megyében. Művészet XVI. évfolyam 1. szám. 1975. január 15–17.
[post_title] => Tiszafüredi bronzkori lelőhelyek és leletek szakirodalmi elérhetőségei
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => tiszafuredi-bronzkori-lelohelyek-es-leletek-szakirodalmi-elerhetosegei
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-29 07:04:29
[post_modified_gmt] => 2025-07-29 07:04:29
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2391
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Tiszafüredi bronzkori lelőhelyek és leletek szakirodalmi elérhetőségei[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[9] => WP_Post Object
(
[ID] => 2342
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-04-06 08:38:55
[post_date_gmt] => 2025-04-06 08:38:55
[post_content] => A tiszafüredi anyag első átnézése és sírok szerint növekvő számsorrendbe csomagolása során közel 20 doboznyi leletanyagot nem tudtunk pontosan azonosítani. Ezek között voltak olyan szórvány tárgyak, melyeket már az ásatás során a naplóban szórványként rögzítettek. Ide keveredtek részben a temető területéről származó különböző korszakokba sorolt gödöranyagok, avar sírok földjéből előkerült tárgyak, de ebbe a kupacba tartoznak azok a tárgyak is, melyekből eltűnt a leletkísérő cédula, nincs meg az eredeti csomagolásuk és grafittal sem rögzítették az aljukon a sírszámot. Nagyjából 50 ilyen tárgyunk van. Ezek nagy része a temető valamelyik sírjához tartozott, és ahogy a feldolgozással haladunk, bízunk benne, hogy nagy részüket a rajzok, fotók alapján vissza tudjuk illeszteni eredeti kontextusukba. A könnyebb azonosítás érdekében ezeket a tárgyakat állandóan kiterítve tartjuk, és minden hiányos síregyüttes esetében végignézzük a „felhozatalt”.
Egy-egy ilyen tárgy visszaazonosítása mindig óriási öröm. A pályázatban vállalt értékmentés talán leglátványosabb formája, amikor egy elveszettnek/szórványnak hitt tárgy visszatalál eredeti kontextusába, és így régészetileg értelmezhetővé, elemezhetővé válik a sírral egyetemben.
Több tárgy aljára kerek vignettát ragasztottak rajta Z vagy N betűvel – attól függően, hogy forgatjuk. A betű jelentését nem sikerült feloldani, azt gyanítjuk azonban, hogy a már rajzolt tárgyak egy részét jelölhették így. A vignetta leáztatásának köszönhetőensikerült például a B83-as sír egyik edényét a „szórvány” anyagból visszaazonosítani.
Ebből a szórványegyüttesből helyeztük vissza a a kenderföldeki temető 3-as sírjának két sarlós tűjét, amiről egy másik blogbejegyzésben már írtunk. Lásd:
https://bronzkor.hu/apro-oromok/
Az ép tárgyakkal várhatóan több szerencsénk lesz, azonban a beazonosítatlan leletanyagok között számos apró töredék is található: fülek, oldaltöredékek, peremek stb. Ám ezek számára is van remény. A múlt héten éles szemű restaurátorunk Gucsi László vette észre, hogy az 1964-es majoroshalmi V. szelvény 1. sírja egy már teljesre kiegészített bögréje hasának egy 2x3 cm-es darabkája a szórvány anyagok között van. A bizonyításhoz kitörtük a gipsz kiegészítés egy részét és ide sikerült az eredeti darabot beragasztani. A történetben az a legszebb, hogy a korsó felülete annyira lepusztult volt, hogy az apró, visszatalált töredék alapján tudtuk csak a teljes mintakincset leírni.
Más esetben a szinte biztosan összetartozó darabokat a gipsz eltávolítása után mégsem tudtuk összeállítani. Ilyen volt a kenderföldeki 18-as sír egyik korsója, ahol a perem kiegészítését távolítottuk el, de a megtalált peremdarabok mégsem passzoltak a tárgyhoz.
A legszebb eddigi ilyen találat a majoroshalmi I-es felület B13-as sírjának egy igen különleges korsója. Itt az összetartozás megállapítása nem igényelt nagy ördöngősséget, a korsó vékony anyaga, sötét színe és különleges mintakincse alapján rögtön tudtuk ki-kivel tartozik össze.
Ebben az esetben a gipszet nem távolítottuk el, „csak” összefotóztuk az edényt. Mivel gyönyörű rajz is készült róla, feltehetően az kerül a publikációba.
Minden egyes ilyen darabbal a „nagy puzzle” egy fontos részletét illesztjük a helyére, hogy a munka végére kialakuljon az összkép. És reményeink szerint a szórvány tárgyakkal teli asztalunk a projekt végére üressé, de legalábbis sokkalta szellősebbé válik.
[post_title] => Minden egész eltörött
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => minden-egesz-eltorott
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-04-06 08:43:09
[post_modified_gmt] => 2025-04-06 08:43:09
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2342
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Minden egész eltörött[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[10] => WP_Post Object
(
[ID] => 2336
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-03-14 10:26:21
[post_date_gmt] => 2025-03-14 10:26:21
[post_content] => A tegnapi nap folyamán a Magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári tagozat kitüntetést vehettem át a Vigadóban Március 15-e alkalmával. A kitüntetés indoklásában az áll: a hazai régészeti lelőhelyek megismertetése, a roncsolásmentes technológiák innovatív alkalmazása és fejlesztése, illetve az értékmentő eredmények népszerűsítése terén elért eredményei, valamint a tudományos utánpótlás nevelés iránt elhivatott példaértékű munkája elismeréseként.
Köszönöm a Bronz-kór blogoldal minden olvasójának, hogy úgy érzem van értelme ezt az oldalt vezetni. Ez a munka sem hiábavaló és elvezet egy ilyen kitüntetéshez.
https://ri.abtk.hu/hu/cikkek/8-aktualis/1228-allami-kituntetesek-2025-marcius-15-e-alkalmabol-pusztaine-dr-fischl-klara-elismerese
[post_title] => A szorgos munka jutalma
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-szorgos-munka-jutalma
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-03-14 10:27:04
[post_modified_gmt] => 2025-03-14 10:27:04
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2336
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A szorgos munka jutalma[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[11] => WP_Post Object
(
[ID] => 2330
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-02-14 10:07:08
[post_date_gmt] => 2025-02-14 10:07:08
[post_content] => A borosdivánkai ásatáson 2022-ben előkerült G és H házak 3D rekonstrukciós modelljét készítette el a Pazirik Kft.
A G házról már több helyen lehetett olvasni, hiszen ennek falát díszítette az a spirális és girlandos dísz, ami az ásatás egyik védjegye lett.
A ház digitális 3D rekonstrukcióját Buzás Miklós építész segítségével a pontos alaprajzi és ásatási megfigyelések alapján a Pazirik Kft készítette el. Minden egyéb magyarázkodás nélkül álljanak itt a rekonstrukciókból készült infógrafikák magyar és angol nyelven:
https://www.facebook.com/share/p/1Xu9GXm6Wg/
[post_title] => Borsodivánkai házak 3Drekonstrukciója
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => borsodivankai-hazak-3drekonstrukcioja
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-02-14 10:07:08
[post_modified_gmt] => 2025-02-14 10:07:08
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2330
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Borsodivánkai házak 3Drekonstrukciója[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[12] => WP_Post Object
(
[ID] => 2303
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-02-05 08:43:11
[post_date_gmt] => 2025-02-05 08:43:11
[post_content] => A tiszafüredi ásatások régészeti leletanyagának rendbetételekor több tucat olyan tárgyat is találtunk, melyek semmilyen információval nem rendelkeztek arra vonatkozólag, hogy melyik sírhoz vagy ásatási évhez tartoznak. Ezeket a feldolgozás során külön tartjuk és minden egyes hiányos síregyüttes feldolgozása esetében, vagy ha új fényképes vagy írásos dokumentáció kerül elő ellenőrizzük, hogy valamelyik tárgyat nem tudjuk-e visszaazonosítani eredeti kontextusába. A legutóbbi adattári kutatásaink során több olyan fényképet találtunk, melyek hátoldalán szereplő információk alapján számos ilyen tárgy került vissza a helyére.
E tárgyak csoportjába tartozik két sarlós tű is. A tűk fejének alsó részén fehér tintával B78-as felirat látható. De a B78-as sír dokumentációja alapján nem oda tartoznak. A tűkön kis papírcetlin is van egy szám: 51. Ezekről a számokról már korábban kiderült, hogy egy fotózási azonosítószám. A fotólista alapján a két tárgy szórvány.
A Kovács Tibor által elszórt adatmorzsák összegyűjtése során a héten került a kezünkbe a Hereditas 1977-ben megjelent
A bronzkor Magyarországon című kötete. A kötetben több tiszafüredi tárgy is szerepel. Ezek listáját az alábbi táblázat tartalmazza.
| Kovács 1977 |
megnevezés |
információ |
megjegyzés |
| szövegközi rajzok 11/4 |
csont horog |
MNM Ltsz.: 12/1939 |
Petróczy gyűjtemény |
| szövegközi rajzok 15/2 |
bronzvéső eredeti famarkolattal |
351. sír, Kovács 1975, 37, Pl. 32. 351/3 |
Kovács Grave szám |
| szövegközi rajzok 21/2 |
bronz tőr |
B65, Kovács 1973, 157, 2. kép 3 |
|
| szövegközi rajzok 22/1a, 1c, 1d és 1e |
sírrajzok |
B175, 218. sír, 300. sír, 256. sír |
Kovács Grave szám |
| szövegközi rajzok 25 |
sírrajzok |
B115, B54 |
|
| képtábla 11 |
bögre |
MNM Ltsz.: 75.36.10 |
2 hatvani sír egyikéből |
| képtábla 27 |
lábperec |
B79-es sír |
|
| képtábla 43 |
tűk |
Csalog ásatás 1964 |
|
| képtábla 45-46 |
aszkosz |
Kovács 1972 |
|
Itt most azonban a 43. képtáblán látható 3 tűről szeretnék megosztani pár gondolatot.
Mindhárom tű az általunk létrehozott azonosítatlan kontextusú tárgyak csoportjában található, kettő közülük a fent bemutatott sarlós tű.
A 43. tábla felirata így hangzik: A későbbi fibulák előformáinak tekinthető bronztűk a tiszafüredi temető középső bronzkori sírjaiból. A képtáblához leírás is tartozik a 95. oldalon, ahol a tárgyak pontos adatainak megadása mellett a következő szerepel: Tiszafüred-Nagykenderföld. Közöletlen. Csalog Zsolt ásatása, 1964.
Csalog Zsolt 1964-ben a Kenderföldön 25 sírt tárt fel. A feltárás dokumentációja az
MNM KK MNM KA HaGY Kovács Tibor hagyatéka anyagai között található. A sírok leírásának és meglevő leletanyagának összevetése után a két sarlós tűt a 3. sírhoz tartozónak véljük.
A 3. sír egy halomsíros temetkezés. Az 1964-es kéziratos naplóban a sír leírása után a következő mondat az, hogy
további mellékletek, majd a mellékletek leírása az 5-ös számmal kezdődik. A mellékletek 5−9-ig vannak felsorolva, két sarlós tű, két karperec és egy bögre.
Vagyis a sírleírás egy része, az 1−4 mellékletek hiányoznak.
A beszkennelt dokumentum részét képezi két olyan lap melynek eltérő kézírása Kovács Tiborhoz köthető. Itt egy összefoglaló olvasható az 1964-es kenderföldi ásatásokról, majd az I. és II. sírok leírása következik. Az I-es sírt a terepi dokumentáció 3-as sírjával, míg a II-es sírt a terepi dokumentáció 7-es sírjával azonosíthatjuk. A feltárás során ez a két sír bizonyult halomsírosnak.
A sírokat Kovács Tibor 1975-ben a majoroshalmi temető halomsíros temetkezései után közli is Kenderföldek I és II-es sírszámmal (Kovács 1975, 39, Pl. 34.I). A képtáblán az I-es sír 4 edénye szerepel, noha a leírás 9 mellékletet közöl.
Ez a négy edény az, ami az eredeti Csalog napló leírásából hiányzik. A sírban volt még egy további kerámiamelléklet és 4 bronztárgy is, köztük a két tű.
A kéziratos I-es sírleírás és a publikált I-es sírleírás megegyezik. A publikációban szereplő képhivatkozás csak illusztrációként szerepel a 342. sír két azonos típusú, de eltérő formájú és állapotú tűje. A 34. képtábla tábla I-es sírjánál csak kerámiaedények találhatók.
A szóban forgó két tűt Kovács Tibor le is rajzoltatta, melynek jelöletlen tusrajzát szintén megtaláltuk a hagyatékban. De valamilyen oknál fogva ezek a rajzok nem szerepelnek az 1975-ös publikációban. Lehetséges magyarázatként talán az szolgálhat, hogy már ekkor hiányoztak a tűket azonosító leletkísérők, így a tárgyak és vele együtt a rajz azonosítására nem volt lehetőség.
Mindezek alapján válik rekonstruálhatóvá, hogy az eredetileg 3-as sírszámot viselő, a Kovács publikációban Kenderföldek I-es sírként számontartott temetkezésben 5 kerámiamelléklet volt, ebből 4-et a publikációban is láthatunk. Ezek közül csak egy kis edény van meg a raktári leletanyagban. A Kovács hagyaték cédulagyűjteményben szintén megtaláltuk a leközölt 4 edény adatait és ugyanitt a sír díszített bögréjének egy a publikáció stílusától eltérő, másik pauszos rajzát is.
A Hereditas 43. képén van még egy egyenes, tordírozott szárú tű is. A tárgy szintén megvan, csak a származási helye ismeretlen. A képaláírás szerint ez is Kenderföldek kellene legyen. Azonban sem ott, sem a 1964-es többi helyszín ásatási anyagában nem találtuk visszaazonosíthatónak. Rajta szintén B78-as felirat és 52-es fotószám van. Természetesen ez sem tartozik a B78-as sírhoz. Ez esetben további kutatásra és szerencsére van szükségünk a tű eredeti kontextusának megállapításához.
Irodalom:
Kovács 1975 T. Kovács: Tumulus Culture Cemeteries of Tiszafüred. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 17 (1975) Budapest.
Kovács 1977 T. Kovács: A bronzkor Magyarországon. Hereditas. Corvina Kiadó, Budapest 1977.
[post_title] => Apró örömök!
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => apro-oromok
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-02-05 08:51:40
[post_modified_gmt] => 2025-02-05 08:51:40
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2303
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Apró örömök![:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[13] => WP_Post Object
(
[ID] => 2295
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-01-22 18:16:30
[post_date_gmt] => 2025-01-22 18:16:30
[post_content] => 44 új radiokarbon adat látott napvilágot 2024 decemberében a Tiszafüred-majoroshalmi temetőből a neves Radiocarbon című folyóirat hasábjain. A méréseket a
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népesség- és életmódváltozások a Kárpát-medencében a Kr.e. 2. évezredben című 128013 számú NKFI pályázat keretén belül Dani János, Hajdu Tamás és Majoros István vezetésével végezték. A projekt 2018 és 2024 között a címben felett kérdést bioarchaeológiai módszerekkel vizsgálta. Ennek keretében került sor a Hajdu Tamás által korábban a doktori disszertációjában (Hajdu 2012) feldolgozott majoroshalmi temető további kutatására. A kiválasztott 31 füzesabonyi és 13 halomsíros temetkezés izotópkémiai- és genetikai vizsgálatai jelenleg is folynak, így hamarosan újabb adatokkal bővül az általunk is vizsgált középső és késő bronzkori közösségek története. A síregyüttesek AMS dátumokon alapuló datálása fontos első lépése a további következtetések levonásának, melynek következő fontos állomását a mi projektünkben tervezett mintegy 100 további abszolút kronológiai adat jelenti, kibővítve a most publikált abszolút kronológiai dátumok sorát. Fülöp Kristóf évekkel ezelőtt kapcsolódott be a kutatásba a mérésekre kiválasztott sírok régészeti háttéranyagának tisztázása céljából.
A mi
K 146290 számú NKFI pályázatunk szinergiában a Hajdu Tamás vezette bioarcheológiai kutatásokkal a közeljövőben tovább bővíti a majoroshalmi temetőről megszerezhető tudásunkat!
Az open acsess publikáció elérhető az alábbi linken:
https://www.cambridge.org/core/journals/radiocarbon/article/new-radiocarbon-dates-from-the-bronze-age-tiszafuredmajoroshalom-site-eastern-hungary/1BD621DD97AE5D98C79282E46AA2E630
Irodalom:
- Hajdu: A bronzkori Füzesabony- és Halomsíros kultúra népességének biológiai rekonstrukciója. Doktori disszertáció, ELTE TTK Embertani Tanszék, Budapest 2012.
[post_title] => Új abszolút kronológiai adatok jelentek meg a majoroshalmi temetőből
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => uj-abszolut-kronologiai-adatok-jelentek-meg-a-majoroshalmi-temetobol
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-01-22 18:28:16
[post_modified_gmt] => 2025-01-22 18:28:16
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2295
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Új abszolút kronológiai adatok jelentek meg a majoroshalmi temetőből[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[14] => WP_Post Object
(
[ID] => 2273
[post_author] => 2
[post_date] => 2024-12-16 15:43:47
[post_date_gmt] => 2024-12-16 15:43:47
[post_content] => A kutatási projekt logójának megtervezésekor egyrészről szem előtt kellett tartanunk a logókészítés alapvető szabályait (fekete-fehér változat, méret skálázás, szöveg nélküli forma), másrészről egy olyan képi szimbólumban kellett gondolkodnunk, mely egyedi, mégis mindenki számára könnyen felismerhető és a kutatást tárgyát is hűen tükrözi.
Kiindulópontként a projekt címe,
Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden szolgált. A címben élet és halál, település és temető párhuzamba állítható kettőssége jelenik meg. E két, látszólag különálló világ között a kapcsolatot a bronzkorban többek között a tárgyi kultúra jelentette. Így a logó központi elemévé egy, a vizsgált időszakot és közösséget jól leíró és félreismerhetetlenül jellemző tárgyat tettünk. Így esett a választásunk a külső oldalukon gazdagon és egyedi módon díszített tálakra.
Összesen három logó változat készült. Eltérő módon, de valamennyi verzió a díszítésre helyezi a hangsúlyt.
- Az 1. változat a legletisztultabb. A besimított díszítéseket illusztráló vonalak a szóban forgó tálak formáját rajzolják ki. A tál kontúrján megjelenő négy darab kör egyrészről a tipikus bütyökdíszeket formálja. Másrészről azonban stilizált fejekként és az alulról hozzájuk kapcsolódó kitárt „karokkal” egyszerre szimbolizálják az embert, s vele együtt a Tiszafüreden élt közösségeket. Továbbá a koncentrikus minta a bronzkori települések fő alaprajzi elemére is utal.
- A 2. változat szakít a tálformával, és a díszítő motívumok is részben eltérnek. A vonásszerű fehér díszítővonalak egy vöröses-pirosas háttér előtt jelennek meg. Az első változatból kiolvasható emberábrázolás itt nem jelenik meg. Azonban a tálak alját rendszerint díszítő körmotívum itt kiemelt hangsúllyal bír, a logó központi elemévé válva.
- A 3. változat a két korábbi verzió ötvözeteként is felfogható. Ismét megjelenik a tálak körformája, melyet ezúttal nem a díszítőkincs rajzol ki, hanem a sárgásbarna kerek háttér. A skiccszerű fekete díszítővonalak itt a legelnagyoltabbak, helyenként tudatosan szimmetriájukat vesztik, tovább erősítve a rusztikusság érzetét.
A kutatócsapat alaptagjai, ha nem is egyöntetűen, de döntő többséggel az első változatra szavaztak. Így ettől kezdve kutatás címe és logója elválaszthatatlanul összefonódik nemcsak itt a blogon, de előadásainkban és média megjelenéseinkben is.
A logókat Morovián Luca tervezte. Munkáját és segítségét itt is és ezúton is nagyon köszönjük!
[post_title] => A projekt logója
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-projekt-logoja
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2024-12-16 15:48:17
[post_modified_gmt] => 2024-12-16 15:48:17
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => http://bronzkor.hu/?p=2273
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A projekt logója[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
)
[post_count] => 15
[current_post] => -1
[in_the_loop] =>
[post] => WP_Post Object
(
[ID] => 2475
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-11-15 16:49:32
[post_date_gmt] => 2025-11-15 16:49:32
[post_content] => A tiszafüredi dokumentáció és leletanyag feldolgozása és azonosítása során sokféle nehézséggel kerülünk szembe. Lefelejtett azonosítók, összekeveredett tárgyak, felcserélt számozások, gazdátlan cetlik, hiányzó dokumentációk, ellentmondó információk. A problémák egy része a tárgyak kézbevételével vagy a sírrajzok áttekintésével viszonylag gyorsan és könnyen megoldódik, míg más esetekben a dokumentációs adatbázisunkban történő hosszabb nyomozásra vagy éppen a tárgyak „PIAC-án” (link:
https://bronzkor.hu/a-mi-piacunk-alcim-a-b75-es-d129-sirok-talainak-tortenete/) tett látogatásunkra van szükség. Bizonyos esetekben pedig a puszta szerencse vagy a vakmerő és elsőre képtelen gondolatok vezetnek megoldásra. De, hogy mire is gondolunk, azt az alábbi történet jól szemlélteti.
A terepen minden igyekezet és tervezés ellenére váratlan és azonnali megoldásokra váró helyzetekkel találja szembe magát a feltáró régész. Így van ez most is, és így volt ez a 60-as években, a tiszafüredi ásatások idején is. Ilyen esetekben a régész egyik leghűbb fegyvere a kreativitás. Ám ami ott és akkor zseniális és logikus megoldás volt, 50-60 év távlatából már csak nehezen felfejthető üzenet.
[caption id="attachment_2477" align="alignleft" width="300"]
1. kép: A D12. sír egymásnak ellentmondó sírrajza és sírfotója.[/caption]
A tiszafüredi feltárások dokumentációs rutinjának legtöbb esetben részét képezték a sírrajzok és szöveges leírások mellett a sírfotók is. A sírok fotókon történő azonosítása minden esetben tüskés alumínium számokkal és betűkkel történt, olykor egy észak jellel kiegészülve. A fotó dokumentáció rendezése során azonban több esetben is azt tapasztaltuk, hogy a sírfotó nem felel meg a sírrajznak és nem egyezik a sírleírás szövegével sem (1. kép).
Természetesen az első gondolat, hogy a fotós véletlenül rossz számot tűzött ki. Azonban a problémás sírfotók azonosítása az adott ásatási évad valamennyi sírjának összevetésével nem hozott eredményt. A dokumentációs probléma más jellegűnek bizonyult, melyre a megoldás, – mint oly sokszor – a részletekben, no meg a homokban rejtőzött.
[caption id="attachment_2478" align="alignleft" width="300"]
2. kép: Korlátozott számhasználat a D195 és D196-os sírok esetében[/caption]
Az egyszerre több felületen (link:
https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-temetok-nevezektani-problemai/) és több csapatban zajló tiszafüredi feltárások könnyen eredményezhették azt a gyakori terepi helyzetet, amikor nincs kéznél vagy hiányos valamilyen eszköz, jelen esetben az azonosító számok. Bizonyos hiányok viszonylag könnyen feloldhatóak voltak. Az 1-es szám kis pozícionálással jól működött 7-esként és fordítva, több sír egy fotón szerepeltetése pedig megoldható volt a második sír egyetlen számmal való jelölésével (2. kép), míg a 7-es szám és csúcsa észak jellé változott (3. kép).
[caption id="attachment_2479" align="alignleft" width="300"]
3. kép: A 7-es szám az észak jel szerepében.[/caption]
Azonban néhány esetben – úgy, mint a D12. sír fotózása során is – eltérő jellegű megoldásra volt szükség. Ehhez pedig kiváló alapot nyújtott a könnyen formázható tiszafüredi homok. A hiányzó számokat egyszerűen ujjal belekarcolták a sírgödör aljának földjébe, kiegészítve ezzel az alumínium azonosítók által alkotott számsort. Ha kinagyítva megnézzük a szóban forgó sír fotóját, egy 1-es szám vehető ki a 12-es előtt, jelezve, hogy valójában nem a D12, hanem a D112. sír fotójáról van szó (4. kép). A sír rajzos és szöveges dokumentációját ellenőrizve pedig gyorsan kiderül, hogy helyes a feltételezés (5. kép). És valósnak bizonyult valamennyi hasonló esetben.
[caption id="attachment_2480" align="alignnone" width="564"]
4. kép: A D12 azonosító számmal ellátott sírfotó és kinagyított részlete[/caption]
[caption id="attachment_2481" align="alignleft" width="568"]
5. kép: A D112. sír egymásnak megfelelő sírrajza és sírfotója[/caption]
Az ásatók homokba írt üzenete ugyan idővel feledésbe merült, de csak úgy, mint más esetekben (link:
https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/), egy kis szerencsével és fantáziával 60-70 év távlatából is felfejthető volt.
Képanyag forrása: Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeum Központi Adattár
[post_title] => Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => rejtett-informaciok-kodolt-uzenetek-fulop-kristof-irasa
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-11-15 16:59:34
[post_modified_gmt] => 2025-11-15 16:59:34
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2475
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[comment_count] => 0
[current_comment] => -1
[found_posts] => 154
[max_num_pages] => 11
[max_num_comment_pages] => 0
[is_single] =>
[is_preview] =>
[is_page] =>
[is_archive] =>
[is_date] =>
[is_year] =>
[is_month] =>
[is_day] =>
[is_time] =>
[is_author] =>
[is_category] =>
[is_tag] =>
[is_tax] =>
[is_search] =>
[is_feed] =>
[is_comment_feed] =>
[is_trackback] =>
[is_home] => 1
[is_404] =>
[is_embed] =>
[is_paged] =>
[is_admin] =>
[is_attachment] =>
[is_singular] =>
[is_robots] =>
[is_posts_page] =>
[is_post_type_archive] =>
[query_vars_hash:WP_Query:private] => d9906e51417050146326ae89945310c3
[query_vars_changed:WP_Query:private] => 1
[thumbnails_cached] =>
[stopwords:WP_Query:private] =>
[compat_fields:WP_Query:private] => Array
(
[0] => query_vars_hash
[1] => query_vars_changed
)
[compat_methods:WP_Query:private] => Array
(
[0] => init_query_flags
[1] => parse_tax_query
)
[allow_query_attachment_by_filename:protected] =>
)
